Szombat éjszaka a Nagykörúton robbantottak, két fiatal rendőr volt a célpont. Az ügyet sokan az aktuálpolitikával magyarázták, miközben nem ez volt az első robbantás Magyarországon, az utóbbi években sem. A hódoltságtól kezdve a kilencvenes évekbeli maffiaháborúkon át a legutóbbi merényletekig válogattunk a hazai robbantásos történetekből.
Szombat éjszaka detonáció rázta meg a Nagykörutat, két rendőr súlyosan megsérül. Robbanás. A bulinegyedben. Azóta kiderült: szándékos merényletről van szó. Viszont a füst szétoszlása után sokáig nem lett tisztább a kép.
A VS.hu ábrája (adatok: MTI)
A miniszterelnök kedden kijelentette: nincs köze a robbantásnak a migránsválsághoz. Érdemes hát elvonatkoztatnunk. Nem ez volt az első robbantás Magyarországon, és nem is mondhatjuk ritka eseménynek. A rendszerváltás óta 97 robbantásos merénylet történt.
1. Biatorbágy: az első, modern merénylet
1931. szeptember 13-án Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi viadukton robbantott, kisiklatva a rajta áthaladó vonatot. A mozdony és az első hat kocsi a megszakadt síneknek szaladva a mélybe zuhant, 22-en meghaltak és 17-en súlyosan megsérültek. A robbantás körülményei zavarosak. Állítólag az első osztályra nem adták ki az utasoknak a jegyeiket. Az is lehet, hogy nem személyvonatot akart Matuska kisiklatni. Egy tehervonatnak kellett volna előbb áthaladnia a viadukton, de az negyed órát késett, ezért előre engedték a bécsi gyorsot.
Október 7-én, az osztrák hatóságok tartóztatták le Matuska Szilvesztert, egy bécsi magyar kereskedőt, aki bevallotta hogy ő robbantott. Magyarországon halálra ítélték, míg Bécsben enyhe ítéletet kapott Matuska. A később életfogytiglanra változtatott ítéletet a váci börtönben töltötte 1944-ig. A szovjetek bevonulásakor viszont megszökött és azóta sem tudni róla semmit. A merényletnek komoly politikai következményei lettek. A Károlyi-kormány országos statáriumot vezetett be és elkezdte a kommunistákkal való leszámolásokat. Elterjedt az az elmélet is, hogy Gömbös Gyula tervezte meg a merényletet Horthy beleegyezésével a Károlyi-kormány meggyengítése érdekében.
2. Csőbomba a kettes metrón
1989. február 17-én 2-es metrón egy házilag készített bomba robbant fel – idézi fel az Index az Esti Hírlap riportját. A szerelvény az Astoria és a Deák Ferenc tér között közlekedett a robbanáskor. A pokolgép átszakította a kocsi tetejét. A kocsiban száz ember utazott és csodával határos módon mindenki túlélte a támadást. A metróvezető úgy döntött, nem áll meg az alagútban, hanem továbbhalad a füstölgő kocsival a következő állomásig, hogy ott ürítsék ki a szerelvényt. Azóta sem tudják, ki volt a merénylő.
3. Ferihegyi merénylet
1991. december 23-án nyugat-német terroristák robbantottak a Ferihegyi gyorsforgalmi úton, a célpontjuk a Szovjetunióból Izraelbe kivándorló zsidók voltak. A szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) tagjai arab országokban kaptak menedéket és kiképzést, cserébe Európa szerte zsidók ellen irányuló merényleteket követtek el. Izrael felhívására ekkor tömegesen mentek Oroszországból a zsidó államba. Az utat Budapestig szárazföldön tették meg, majd innen repülővel mentek tovább a Szentföldre.
A merénylők az egyik zsidó kivándorlókat szállító konvojt nézték ki és egy bérelt autóba helyeztek el pokolgépet. Az autót a repülőtér 1-es termináljának közelében parkolták le. A működésbe hozott bomba azonban csak késve robbant fel és a konvojt kísérő egyik rendőrautót nekivágta az egyik autóbusz hátuljának. Mindkét jármű kigyulladt, a két rendőr súlyosan, a buszon utazó négy utas könnyebben sérült meg.
A merénylőknek a rendőri razziák ellenére sikerült kiszökniük az országból. Az elkövetőket, Horst-Ludwig Meyert német rendőrök 1999-ben üldözés során agyonlőtték, Andrea Klumpot pedig elfogták és 2004-ben 13 évre elítélték, többek között a ferihegyi robbantás miatt is. A harmadik elkövető ismeretlen, azóta sem fogták el.
4. Vadkelet és gengszterek – Aranykéz utca
A '90-es években történt az ország történetének legtöbb robbantásos merénylete: a VS (MTI) adatai alapján, szám szerint 53. Általában vállalkozók sportautóit, politikusok lakását, pártirodákat és szórakozóhelyeket akartak felrobbantani.
Az olajszőkítéshez kötődő maffiaháborúk leghíresebb és legtöbb áldozatot követelő merénylete az Aranykéz utcai robbantás. A célpont Boros Tamás vállalkozó, a rendőrség informátora volt. Egy Kispolskiba rejtett bomba robbant fel, amikor Boros elhaladt mellette. A detonáció óriási volt, Boros mellett további három ember halt meg és több mint húszan megsebesültek. Jozef Roháč és szlovák társai követték el a merényletet. Roháčék szlovák diplomata útlevéllel rendelkeztek, valószínűleg a szlovák titkosszolgálat megbízásából dolgoztak, akik oroszok utasításait követhették. Több merénylet is történt ez időben Magyarországon és Csehországban a szlovák bűnbanda kivitelezésében, valószínűleg a NATO-csatlakozás hátráltatásának érdekében.
Az üggyel összehozták Portik Tamást, a budapesti éjszaka akkori egyik urát is. Roháč-ot csak idén márciusban ítélte életfogytiglani fegyházra a fővárosi törvényszék, Portik 13 év börtönbüntetést kapott.
5. Lehel utcai robbantás
2014. január 13-án hajnalban a CIB banknak a Lehel utcai fiókját robbantották fel. Az elkövető személyazonosságát azóta sem sikerült kideríteni. A férfi egy cross motorral érkezett a helyszínre, majd egy fekete csomagot helyezett el a bank kapujában. A robbantás előtt a robbantó szólt az árkádok alatt fekvő hajléktalanoknak, hogy hagyják el a helyszínt.
+1 Kanizsa várában felrobbant az egész násznép
1577. március 21-én, Szent Benedek napján történt talán a legtöbb áldozatot követelő robban(t)ás hazánk történetében. Nem biztos, a detonáció okát ugyanis nem tudni, akár baleset is lehetett. Kanizsa várában Bornemissza János várkapitány lánya, Bornemissza Anna és Batthyány István menyegzőjén robbant fel a lőporos torony és raktár. Talán a részeg várkatonák gondatlansága indulhatott a tűz, ami a nyolcvan mázsa lőpor felrobbanásához vezetett. A leomlott épület alá szorult és meghalt az ifjú pár, a várkapitány és az egész násznép.
Mindenesetre az óriási robbantás hírére a vár alá vonultak a törökök. Háromszor megrohamozták az egész környéket ellenőrző várat, de egy ellentámadásnak és „isteni segítségnek” köszönhetően sikerült megvédeni a várat.
A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
A gyarlóság mégoly impozáns tárházát felmutató NER az emberi térfogat határain belül működik. Ami szemben áll vele, annak viszont nincsenek tulajdonságai. Nem valamilyen, hanem semmilyen. Nem leírható. Üres. Győrffy Ákos írása.
Pontosan egy év telt el azóta, hogy majdnem megölték Donald Trumpot. Bár a nyomozás lezajlott, még mindig nagyon keveset lehet tudni a merénylő személyéről.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mekk Kelemen
2016. október 22. 14:22
Mennyi milliárd közpénzt is pumpált orbán a terrorelhárításba?
Eredmény nulla. De legalább a csúti stadion filmezését meg tudták akadályozni... :)
Fokozott készültség, elvtársak!